Soaptele naturii. Suttog A Termeszet
Descriere
Kozel egy evtized termeseből valogattuk e kotet cikkeit, feltucat lapbol, mindenekelőtt az Erdelyi Nimrodbol. Ugy veljuk: ezek az irasok realis informaciot nyujtottak első megjelenesuk idejen, mondanivalojuk viszont ma is ervenyes, helytallo; igazolta azt az idő. E kotet eszunkbe juttatja a Jeles Napokat, a Nagy Oregeket, erzekletes leirast nyujt szamunkra ismeretlen tajakrol, gondolatmenete uj osszefuggeseket villant fel, haszonnal forgathatjak termeszetvedők, vadaszok, minden erdeklődő. A szerző figyelmenek kozeppontjaban mindig a Termeszet all, illetve az Ember es a Termeszet viszonya, amiert mindannyian aggodunk. E viszony minősege letkerdes.
Olvasoinkat azok kozott remeljuk megtalalni, akiknek meg nem kozombos tagabb ertelemben vett kornyezetunk, meg a biologiai sokfeleseg jelenlegi es tovabbi sorsa. Azoknak, akiknek a szeme egyebet is lat, mint a pillanatnyi anyagi szuksegletet, vagy a bankszamla kerekedő nullait. Akiknek meg suttog a Termeszet, derűs naplemente, vagy viragzo ret formajaban, akik oromuket lelik a fagyalbokor illataban, a zold levelek kozul kimosolygo szamoca zamataban, a fustifecske szereny dalaban. Azoknak, akik tovabblenditik a labukat, hogy ne lepjek le a fű kozott vanszorgo csigat, eszreveszik az elsurrano gyikocskat, van egy percuk racsodalkozni a jegviragos ablakra.
Azoknak a gyermekeknek, akiket meg nem igazott le veglegesen a komputer vonzo, de virtualis univerzuma. A kozepkoruaknak, akik meg valtoztathatnanak a vilag soran s az időseknek, akik szeretnenek visszaemlekezni valami szepre, ami elmulik, mint az ifjusag.
S mindezek kozott remelhetőleg lesznek olyanok is, akik valamikor folemelik szavukat es kezuket a kozombosseg es mohon haracsolo karmok ellen, akik tesznek is valamit, hogy a Termeszet suttogasa ne valjek jajszova s majdan mennydorgő, pusztito duborgesse.
